Euróra 2011 | 08 Innováció és oktatás
Valóban félresikerült a bolognai felsőoktatási rendszer? Hogyan vesz részt a szakképzésben a világ legnagyobb motorgyára? Melyik európai könyvtár jelentette meg az első e-könyvet a kontinensen? Segíthet-e egy kisvállalkozásnak túlélni a gazdasági válságot a csúcstechnológia? A válaszok kiderülnek az Euróra innovációval és oktatással foglalkozó adásából!
Az Unió négy közösségi oktatási programot működtet. A Comenius a közoktatást támogatja az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo minden más, a felsőoktatáson kívül eső szakmai képzéshez, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást.
Doris Pack az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke. A német politikus a kereszténydemokraták képviselőcsoportjának tagja. Pályája kezdetén tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott, azonban most már több mint két évtizede az Európai Parlament tagja. Az Eur-órának adott exkluzív interjújában beszélt az uniós oktatást és az innovációt érintő kérdésekről. A sokat bírált bolognai folyamatról például így nyilatkozott: “Az egyes országok miniszterei és néhány egyetem között született meg a megegyezés úgy, hogy egyik parlamentet sem kérdezték meg róla. Címkéket aggatak rá: ‘bachelor’, ‘master’ – de senki sem tudja, hogy ez mit jelent. A gazdasági szférában nem tudják, hogy mit kezdhetnek egy bachelor-ral. Mire alkalmas ő? Ez az egyik probléma. A másik, hogy az egyetemek nem egészen azt csinálják, amit tenniük kellene. Ez azt jelenti – most Németországról beszélek, de hasonló lehet Magyarországon is –, hogy sok egyetem azt mondja: végy 5 évnyi tananyagot 3 évben. El lehet képzelni, hogy mi mindent kell csinálnia egy hallgatónak 3 év alatt, amire régebben 5 év volt. Lehetetlenség.”
A világ legnagyobb motorgyárában, Győrben, az Audi Hungáriánál 2011. tavaszán gördült le 20 milliomodik erőforrás a szalagról. A cégnél komoly gondot fordítanak a fiatal magyar mérnökök képzésére. A cég személyügyi igazgatója az Eurórának azt mondta, a magyar szakemberek képességei, tudása világszínvonalú. A multinacionális cég üzemeiben dolgoznak kiküldetésben világszerte, az Egyesült Államoktól Kínáig.
Az Euróra ezúttal Németország második legnagyobb egyetemét is felkereste. Az ötszáz éves múltra visszatekintő müncheni Lajos Miksa Egyetem az egyik vezető kutató-intézmény Európában. A felsőoktatási intézmény könyvtárának nyilvántartásában összesen 7 millió tétel szerepel. De hogyan szolgálja egy könyvtár a XXI. század felsőoktatását? A Régi Könyvek Osztályának vezetője ad választ: “Információt, hiteles információt kínálunk, segítünk az információ felkutatásában.” A második világháborúban a központi könyvtárépület teljesen elpusztult. Az újjáépítés sokáig elhúzódott és a hely is rendkívül szűkösnek bizonyult egy ekkora gyűjtemény számára. Emiatt az elsők között voltak a digitalizálásban. Többek között ennek is köszönhető, hogy az európai kontinensen ők jelentkeztek elsőként e-könyvvel.
Az Euróra innovációval és oktatással foglalkozó adásának végén visszatérünk Győrbe, ahol egy hazai kisvállalkozást keresünk fel. Az 1981-ben alapított textilipari műhely ma már egy 120 embert foglalkoztató, csúcstechnológiákat használó gépgyártó üzem. A fejlesztésekhez uniós forrásokra is pályáztak. Azt mondják: ez egy katalizátor a számukra. Meggyőződésük, hogy nem azért kell fejleszteni, mert erre éppen valaki támogatást ad, hanem azért kell igénybe venni egy ilyen támogatást – egyébként egy amúgy is meglépendő fejlesztéshez – mert az egy következő lépcsőt segít majd finanszírozni. Annak érdekében, hogy ezzel ezeket az újonnan kialakítandó termékeket, technológiákat még gyorsabban tudják a piacra vinni.
Az Európai Parlament belső piaccal foglalkozó bizottságának elnöke, Malcolm Harbour Budapesten adott interjút az Eurórának. Arról beszélt: az európai gazdaságban az információs technológiákal, a szélessávú interneteléréssel lehet magasabb sebességre kapcsolni. Minderről így nyilatkozott: “Azt értem ez alatt, hogy a működő vállalkozásoknak az információs technológia nyújtotta lehetőségeket kell használniuk, hogy jobb termékeket rövidebb idő alatt állítsanak elő. Ebben benne van a gyáripari termelés, a számítástechnikai támogatást igénylő területek és a szállítás is. Eközben pedig ott van a munkahelyteremtés egy teljesen új területe: a digitális gazdaság. Számítógépes játékok, digitális tartalmak, internetes műsorszórás, a zene- és filmterjesztés új formái… folytathatnám a sort. Az úgynevezett kreatív gazdaság itt van előttünk, rá kell vennünk az embereket, hogy használják ki ennek előnyeit.”
