EURÓRA 2011 | 05 Munkaerőpiac
Egy ország, ahol a munkaerőpiacon gyakorlatilag meg sem érezték a válságot. Az Euróra ezúttal Németországba hívja nézőit. Utánajártunk, hogy milyen módszerekkel segítik az állástalanokat és felkerestünk egy Münchenben élő magyar fiatalt is, aki az egyetem elvégzése után most felszolgálónként dolgozik. Emellett bemutatjuk a “Youth at Work” programot, mely a fiatalok európai állásbörzéjével vette kezdetét Budapesten, illetve ellátogatunk Győrbe, ahol a világ legnagyobb motorgyára mellé most egy hatalmas beruházással új autógyárat is építenek.
Európa legnépesebb államában még az ezredfordulón hoztak több, akkor fájdalmasnak tűnő intézkedést. Ezek voltak a legmélyrehatóbb változások a német munkaerőpiacon a II. világháború óta. Erről Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal kutatóintézetének munkatársa beszélt az Eurórának Nürnbergben. Egyszerűsítették a szabályokat, ami érintette a munkaerőkölcsönzőket, a munkavállalókat védő szabályokon is könnyítettek, a segélyeket pedig csökkentették. Mindezzel az állástalanokat arra ösztönzik, hogy mielőbb új munkát találjanak. Ennek is köszönhető, hogy a válság miatt mindössze néhány tized százalékponttal nőtt az állástalanok száma Németországban. Sőt: 2011-re rekordmélységbe süllyedt a munkanélküliségi mutató.
Nürnbergben egy magyar szemmel egészen érdekes központ is működik: az úgynevezett “Berufsförderungswerke”. Vagyis: egy olyan intézmény, ahol az álláskeresőket nem csak továbbképzéssel, hanem minden olyan ismerettel segítik, ami az álláskereséshez szükséges lehet.
Céljuk, hogy megtanuljanak álláspályázatot, önéletrajzot írni, illetve megismertetik őket a munkaerőpiac sajátosságaival is. A képzés résztvevői minden nap itt vannak reggel 8-tól délután 4 óráig. Gyakorlatilag úgy működik, mint egy iskola. A tréner egyszerre akár 14 álláskeresővel foglalkozik.A programban résztvevők egyéni helyzetétől függ, hogy ki milyen hosszú időt tölt el a központban.
Schmidt Brigitta Budapesten végezte el az egyetemet, germanisztikát tanult. Tanulmányai befejezése után München felé vette az irányt. Németország egyik legnagyobb egyeteme ugyanis itt működik, ezért itt szeretné majd folytatni tanulmányait. Addig is munkát vállalt, augusztus óta felszolgálóként dolgozik egy kávézóban. Azt mondja: aki Németországban akar dolgozni, az talál munkát, de – ahogy fogalmaz – menni kell utána. Az álláskereséssel rendhagyó módon próbálkozott. Nem böngészett apróhirdetések között és ügynökségeket sem keresett fel. Egyszerűen fogta az önéletrajzát és “házalni” kezdett. Nagyobb éttermeket, kávézókat keresett fel és megkérdezte, hogy van-e szükség felszolgálóra. Magyarországon mint felszolgáló dolgozott már, így adta magát a lehetőség, hogy ezt próbálja meg Münchenben is. Elmondta azt is: a munkavállalási engedélyt körülményes volt beszerezni, mivel a teljes piacnyitást megelőző hónapokban már nem szívesen bajlódtak ezzel a munkaadók. Május 1-től ugyanis már korlátozások nélkül lehet munkát vállalni Ausztriában és Németországban is. A magyar lány végül 12 nap alatt munkába tudott állni.
A külföldi munkavállalás azonban nem csak abból áll, hogy valaki állást szerez magának. Meg kell oldani a lakhatást, ami – például Münchenben – közel sem olyan egyszerű, mint Magyarországon. Ha valaki legálisan akar lakást bérelni, ahhoz több havi keresetet kell igazolnia. A havi bérleti díj pedig 500 eurótól indul. Így már nem is tűnik olyan soknak az a 2000 euró, ami Münchenben egy átlagos fizetésnek számít. Ráadásul ezért a pénzért felszolgálóként keményen meg kell dolgozni: heti öt nap, tíz órában, három műszakban.
Komoly és hosszútávú, akár élethosszig tartó karriert kínálnak az európai uniós intézmények, az ezzel kapcsolatos kiválasztást az európai felvételi személyzeti hivatal intézi. Az elmúlt 8 évben közel félmillió pályázat érkezett hozzájuk, összesen 10 ezer állást töltöttek be.
Az Európai Unió persze ennél sokkal átfogóbban foglalkozik munkaerő-piaci kérdésekkel. Az Európai Parlament külön bizottságot hozott létre, melynek feladata a gazdasági válság okainak feltérképezése. Emellett megoldási javaslatokat is kidolgoznak. A Krízisbizottság így a munkanélküliséget is vizsgálja. A testület elnöke, Wolf Klinz így nyilatkozott az Eurórának: “Az a sok millió munkahely, amit az Európai Unióban még a válság előtt hoztak létre, gyakorlatilag eltűnt. Így most az alapokhoz kell visszatérnünk, onnan kell újrakezdenünk, ahol évekkel ezelőtt jártunk. Elfogadhatatlanul magas a munkanélküliség: az uniós átlag megközelíti a 12%-ot, egyes országokban pedig a 20%-ot is meghaladja. Ami pedig különösen rossz, hogy a fiatalok között is nagyon sok az állástalan. A 25 évnél fiatalabbak nagyon nehéz helyzettel szembesülnek a munkaerőpiacon. Spanyolországban például 40 százalékuknak nincs munkája.”
Éppen ezért indít útjára az Európai Unió olyan programokat, mint például a “Youth at Work” kampány, amely kifejezetten a fiatalok munkavállalásával, illetve vállalkozóvá válásával foglalkozik. Az unió foglalkoztatáspolitikai biztosa, Andor László a “Fiatalok Európai Állásbörzéjén” arról beszélt, hogy szeretnék megerősíteni azt a hálózatot, amit Eures-nek hívnak, amely mögött az Európai Foglalkoztatási Szolgálat áll. Az állásbörze minden tagállamba eljut, az első állomás április végén Budapest volt.
Győrben működik, a világ legnagyobb motorgyára. Az Audi Hungaria közvetelenül 6.500 ezer embert foglalkoztat – és még többet fog. Óriásberuházásba kezdenek. Egy komplett autógyárat építenek fel, 900 millió eurót költenek rá. 1800 új munkahelyet hoznak ezzel létre közvetlenül, de közvetve akár 15 ezer embernek is munkát jelenthez az új beruházás. Az ilyen munkahelyteremtő beruházásokat a magyar kormány is kiemelten támogatja. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a műsornak arról beszélt, hogy a munkahelyteremtéshez európai uniós forrásokat is felhasználnak, méghozzá úgy, hogy azokhoz a pályázatok útján a lehető legszélesebb réteg, a lehető legegyszerűbb módon hozzáférhessen.
