A bor, a sör, a szelektív szemétgyűjtés és egy tényfeltáró bekezdés a 81-es villamosról
Ugyan érdeklődésem a borok iránt meglehetősen mérsékeltnek mondható, de e sorok olvasói közt talán éppen azok vannak többségben, akik e tekintetben is kíváncsiak a tapasztalatokra. Nem beszélve arról, hogy konkrét felszólítást is kaptam az ezirányú tájékozódásra. De kérték tőlem azt is, hogy számoljak be a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről, illetve a parkolási helyzetről – így hát ezek jönnek most!
Brüsszel, 2011. október 16., vasárnap
Mint az a bevásárlásról szóló írásomból már kiderült, volt alkalmam felkeresni több közepes méretű üzletet, egy hipermarketet és egy diszkontlánc boltját is. Utóbbit leszámítva, borból a kínálat mindenhol széles. Ez számomra abból derül ki, hogy a polcsorok között 2-3 folyosót mindig simán ki tudok kerülni a boltban, mert onnan nekem biztosan nem kell semmi :) Legutóbbi szombati bevásárlásom során azonban – az eddigi gyakorlattól eltérően – sétát tettem a palackok között is, amikor a Delhaize-ben jártam.
Négy polcsorból kettő felett a táblákon francia megnevezések virítottak. A borokat illető tájékozatlanságom következménye, hogy (az ismerős földrajzi megnevezéseket leszámítva) nem tudtam megállapítani, hogy mennyire domináns a valóban Franciaországból származó üvegek száma és mi az, ami belga termék.
A másik két polcsoron szekciókra osztva kínálták a különböző olasz és spanyol borvidékek borait, illetve az Ausztráliából, Dél-Amerikából, Afrikából érkező palackokat. Létezett egy “Közép-Európa” besorolás is, itt túlnyomó részt svájci, kisebb arányban osztrák vidékekről származó üvegek sorakoztak. Magyar bort tehát egyáltalán nem találtam…
De ha bor, akkor bizony sör is! A választék messze eltörpül a borok mellett. Ami még szembetűnő, hogy fél literes üveg szinte nincs, 0,25-ös és 0,33-as kiszerelésben árulják a söröket. Meglepetést nem okoznak, a belga sör egyszerűen rendben van – ennyi.
És hogy mi történik az üres üvegekkel?
A szelektív hulladékgyűjtésben nagyon pontosan meghatározzák, hogy mi hova kerülhet. Üveget például tilos a háztartási szemétbe dobni. A sörökön 10 cent a betétdíj, de ha valaki nem akar ezzel bajlódni, akkor üveggyűjtő konténert kell keresnie. Azon a környéken, ahol én mozgok, néhány száz méteren belül biztosan fellelhető egy-egy ilyen, a közepes méretű boltok mellett pedig mindig van. Ezekbe elkülönítve lehet bedobálni a fehér, a színes és a barna üvegeket.
A háztartási szemétgyűjtéshez a boltokban lehet megvásárolni azokat a zsákokat, amelyeket aztán a hét meghatározott napjain lehet a ház elé, az utcára kitenni. A sárga színűekben a papír gyűlik: újság, könyv, karton kerülhet bele. A kékbe a műanyag palackokat, a kiürült dobozokat (pl. tej, gyümölcslé) és a fémet (pl. konzervek) kell rakni. Fontos, hogy “szennyezett” hulladékot nem lehet idekeverni, külön hangsúlyozzák, hogy a vajas dobozkák, műanyag szatyrok, az eldobható pohár és tányér nem ide valók. Az ilyenek és minden más egyéb szemét gyűjtésére a fehér zsákok szolgálnak. A szemétszállítás napjához képest mindig előző este, 18 óra után lehet kitenni zsákokat. Kedden reggel mindegyiket, pénteken csak a fehéret (vegyes) viszi el az autó.
Ami a brüsszeli forgalmat illeti: ugyan nem hétvégi sofőröknek való, de egy budapesti rutinnal már simán el lehet boldogulni – természetesen attól függően, hogy ki hogyan bírja a dugókat. Dugók ugyanis vannak. Minthogy elég szabályozott életet élnek az emberek errefelé – kötött munkaidőben, megszabott ebédidővel, kora este bezáró boltokkal -, egyszerre is közlekednek. Ez sajnos aztán a STIB járműveit is érinti – erről mindjárt.
A parkolást illetően nincs különbség a magyar fővároshoz viszonyítva. Minél inkább a belvárosban próbálkozik valaki, annál nehezebb helyet találnia. Emellett megfelelő számú útfelbontás, karbantartás, szemetesautó és építkezés nehezíti a terepet – szintén budapesti (illetve egy ideje akár szombathelyi) átlagot kell elképzelni. Az árak sem meglepőek. Itt előttünk, az utcában 9 és 18 óra között egy óra várakozásért 1 euró 50 centet kell bedobálni az automatába. Ami különbség, hogy mindez szombatra is érvényes – vagyis szabadnapokon is fizetni kell este hatig. Elrettentésképpen pedig: parkolóőröket is láttam, négyes csapatokban vadásznak.
Visszatérve a közösségi közlekedéshez. A helyi BKV a STIB/MVIB névre hallgat. Természetesen két neve van, hiszen Belgiumban vagyunk. Alapvetően nagyon jól szervezett a hálózat. Metróvonalból négy van, de ez kis csalás, mert a belvárosi részeken 2-2 párhuzamosan fut. Így érik el, hogy a központban 3-5, a távolabb eső részeken 6-10 perc a követési távolság. A teljes STIB menetrendet pedig úgy állították össze, hogy 5/4 esetben szinte azonnal érkezik valamilyen csatlakozó felszíni jármű.
De a 81-es villamos! A metró értelemszerűen új világot jelent valaki olyan számára, aki a 40 éves orosz kocsik világából érkezik Európa fővárosába. A buszok közül a legidősebbek sem néznek ki többnek hét-nyolc évesnél. A belvárosi villamosok viszont a szutyadék kategóriába tartoznak. A 81-es például esetemben tipikus példa arra, ahogy egy közelben lévő, rendkívül jó közlekedési kapcsolatot jelentő járatot a megbízhatatlansága miatt ha csak lehetséges, mellőzök. Mivel keresztülkanyarog a szűk belvárosi utcákon, ezért áll a dugóban az autók között, amelynek eredménye, hogy a menetrend és a valóság a legritkább esetben találkozik egymással. Volt reggel, amikor 20 percen keresztül nem jött, miközben a másik irányban elment három egymás után közvetlenül. Végül szardíniásdoboz formájában futott be, durva közelharcot kellett vívni a feljutásért. FEL jutásért, mert a hetvenes években forgalomba állított típusban a meredek lépcsőt társították a világ leghülyébben kialakított ajtóival, melyek csak mérhetetlenül szűk helyet biztosítanak az áthaladáshoz. A negyvenéves kor pedig biztosítja a megfelelő lelakottsághoz mindehhez. Ha esetleg mindez még nem lenne elég: egyik nap konkrétan lerohadt a vasszekér az egyik megállóban… egy másik nap az összeset visszafordították az egyik belvárosi csomópontnál úgy, hogy pótlóbusz nem jött…
Persze igazságtalan lennék, ha csak emiatt lehúznám a teljes brüsszeli közösségi közlekedést. Példának okáért a villamosok egy másik része modern, alacsonypadlós jármű, az utastérben fa berakásokkal és halogén izzókkal. Ezek a városban több helyen is földalattiként közlekednek (itt úgy hívják, premetro), rendkívül gyors közlekedési alternatívát kínálva. Buszra, metróra, villamosra is vonatkozik, hogy tiszták és hajléktalanok sem múlatják az időt rajtuk. A másik rendkívül hasznos dolog az az okostelefonra letölthető alkalmazás, mely valós időben mutatja az adott vonalon közlekedő busz, villamos vagy metró helyzetét. Így lehet dönteni, hogy éppen abban a pillanatban a számtalan átszállási kapcsolat közül melyiket célszerű választani, netán éppen érdemesebb egy kicsivel többet sétálni.
Végezetül annyi maradt, hogy megköszönjem a figyelmet és az érdeklődést: folytatása következik. Addig is örömmel várom a további kérdéseket, hozzászólásokat!
Hozzászóltak (3)
Ez az írásod is tetszik, mint eddig mindegyik :-)
Az érdekes, hogy a sörből kisebb a választék, pedig Belgiumban vagy, nem? ;-)
Ez a BKV-s alkalmazás, nagyon praktikus és jó dolog, kár hogy itt Budapesten még a BKV sem tudja pontosan, hogy melyik busza épp hol van :-D
Ellenőröket láttál? drága a “lógás”? vagy nem lehet lógni, mert olyan mint Berlinben és más országban is, hogy elől felszállsz és hátul le.
Kóbor állatok vannak? lehet tartani?
Park v. parkok vannak?
Mennyire szennyezett a levegő, vagy érzel e különbséget?
Van köz-WC és milyenek?
Bocs a sok kérdésért, csak gondoltam dobok még fel egy pár témát :-)
Igazából sörből én is nagyobb választékra számítottam, de azért azt is tudjuk, hogy az igazán jó sört csapolják :)
A buszokra csak az első ajtón lehet felszállni, így ott nem lehet potyázni. A villamosok teljesen szabad prédák, még én is elfelejtem lehúzni a MOBIB cardot (érintős csipkártya), ellenőrt nem láttam. A metróban viszont találkoztam velük, de a igazából belógni is csak néhány állomáson lehet, mert majdnem mindenhol kapuk vannak, amit a MOBIB-bal lehet nyitni.
A többi kérdésre pedig majd szépen sorban, a következő írásokban ;)
“…A másik rendkívül hasznos dolog az az okostelefonra letölthető alkalmazás, mely valós időben mutatja az adott vonalon közlekedő busz, villamos vagy metró helyzetét. Így lehet dönteni,…” ez tetszik a legjobban.
A bornak lehet, hogy örülni is lehet, hogy magyar nincs köztük, mert ahol külföldön pl. németeknél magyar bort látni a boltokban a polcokon, hát azokat választaná utoljára egy igényes magyar borfogyasztó, borismerő, az biztos.